2008. szeptember 29., hétfő

Milyen kapitalista a magyar állam?

"1995-ben a valamikori szocialista állami vállalatokból átalakult, tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok száma 160 körül volt, 2002 óta azonban folyamatosan csökken. Előbb 72 nemzetstratégiai jelentőségű céget vontak ki azok köréből, amelyek értékesítésétől tartózkodni kell, míg a tavaly elfogadott vagyontörvény alapján újabb 44-et - magyarázta Bencze Izabella.

Kikerültek a körből többek között a víziközmű-társaságok, a hungarikumok, minden állami rehabilitációs társaság - amelyek állami feladatként a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását oldották meg -, valamint a Budapest Airport egy része, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó - mondta a szakértő.

A vagyontörvény egyik esetben sem tartalmazott indokolást arra nézve, miért kerülnek ki és válnak üzleti vagyonná, azaz értékesíthetővé a társaságok - jegyezte meg Bencze Izabella.

Az állam nem rendelkezik olyan vagyonmegőrzési stratégiával, amely közmegegyezésen alapulna: ad hoc jelleggel, az államháztartási hiány mértékéhez igazodva vesz ki és ad el társágokat a nemzeti vagyonból - hangsúlyozta a KVI volt igazgatóhelyettese."

A válasz a kérdésre: koncepciótlan, stratégiátlan, rossz gazda. A fiskális hiány a politikai elit felelőtlenségéből és nem külső gazdasági tényezőkből ered! A hiányt generáló poltikai elit pedig a mardékok felélésével - a közjavak értékesítésével - hozza újra "nyerő" helyzetbe magát. Akárhogy is nézem, ez tipikusan élősködő mentalitás. A demokrácia hatalmi eszköz a profit privatizálásához, és veszteségek társadalmasításához.

Privatizálódottan

"1988-ban 2900 szocialista állami vállalat volt Magyarországon, amelyek mintegy 60-70 százaléka spontán, azaz államilag nem irányított privatizációval, mélyen alulértékelve, vagy különböző spekulációk kapcsán ingyen, illetve erősen támogatott hitelekkel került magánzsebekbe - közölte Bencze Izabella.
A kiüresített vállalatokat jórészt szanálták. Ebből a folyamatból, bár egyelőre kimutathatatlan, több ezermilliárdos kár érte az államot - fűzte hozzá a KVI volt igazgatóhelyettese."
Forrás : Inforádió

2008. szeptember 8., hétfő

Életen át tartó tanulás

Az Európai Uniós dokumentumok előszavának terjedő gondolata, hogy az európai társadalomfejlődés korábbi korszakaiban a feudális földtulajdonnak, majd a tőketulajdonnak volt alapvető fontossága a fejlődés szempontjából, korunkra azonban a tanulás - tudás vált meghatározó szerepűvé. A tudás alapú társadalom ideje érkezett el.
Megítélésem szerint célszerű a gondolatot ideologikus tartalma felől értékelni. Egyfelől minden társadalom tudásalapú valamilyen mértékben. Az egyiptomi mérnökök 5000 év távlatában is csodálatra méltó tudással rendelkeztek. Másrészt elfogadhatatlan állítás, hogy a tudásalapú társadalom bármilyen formában felülírná a kaptitalizmus elosztási és termelési elveit. (Az utóbbi 50 évben az új, legújabb és leg-legújabb korszakolás divatja inkább ideológiai mintázat váltásokat, mint lényegi változásokat követ.) Az tudásalapú társadalom tehát ideológia. Ebben a funkciájában feltehető a kérdés: qui prodest? Kinek az érdekét szolgálja. Egyik válaszlehetőség szerint a tudásalapú társadalom és az egész életen át tartó tanulás gondolatkörével a kompetens munkaerő megtermelésének költsége áthárítható az egyénre. Az egyén tehát nem csupán önnön rekreációs újratermelését kell, hogy elvégezze a legközelebbi munkába állásig, hanem - ha tovább kíván lépni - időről-időre frisstenie kell saját tudását. Ha kapitalizmusban élünk, biztosra vehető, hogy a tulajdonosi, befektetői réteg kísérletet tesz arra, hogy a kompetenciák és tudás megtermelésének költségeit a közszférára, vagy az egyénre hárítsa át. Az életen át tartó tanulás koncepciója, illetve a tudás alapú tanulás gondolatköre ideológiaként felfogva éppen ezt a célt hivatott elérni. A saját tudásod, legyen saját befektetett tőkéd, melyet te halmozol, mi használunk, mondhatná minden olyan cég vezetője, amely nem képzés révén szerzi be a munkaerőt.

2008. június 15., vasárnap

Vallás és oktatás

A szocializmus évei alatt az ateizmus volt kötelező az iskolákban - olvasom egy tanulmányban. Vajon lett-e ennek hatása a vallás oktatásban betölthető szerepére?
Elsőre azt gondolnám igen, hiszen a vállás értelemadó szerepet játszik az emberi életben, így valamelyest megóv a devianciáktól, a totális individualizmustól, amit akár egoizmusnak is nevezhetnénk.
Más szempontból viszont, mivel a történelem az élet tanítómsetere, átgondolandó az is, hogy Sztálin papnövendék volt és Rákosi Mátyás is egyházi iskolába járt. Tény, hogy nem a deviánsok körét gyarapították, de vajon mennyien lettek deviánsok és halálraítéltek politikájuk áldozataként? Egyszóval nem könnyű a kérdés: mekkorára becsülhető a felekezeti iskolák mozgástere a a különféle társadalmi devianciák elleni küzdelemben?

2008. május 5., hétfő

Audi 8-asokba burkolózó politikai elit

Hankiss Elemér aranyos gondolata:

"Amikor politikusaink már nem Audi A8-asokban, hanem piros, narancssárga, kék vagy szivárványszínű bicikliken kerekeznek majd be a Parlamentbe, akkor talán, óvatosan, kezdhetünk reménykedni a változásokban" - fogalmazott Hankiss Elemér.

A magán, politikai, oligarchia érdek maga alá temette a közérdeket.

"A politikusoknak nehéz kibújni a bőrükből, kiszabadulni klientúrájuk szorításából, a magán- és pártérdekek ragacsos szövevényéből. Sokan próbálják még folytatni álságos, mézes-mázos retorikába burkolt, önmentő, ravaszkodó, az ország érdekeit semmibe vevő játékaikat."

Forrás: Info Rádió

2008. április 17., csütörtök

Amikor a tanár és a tanuló agresszió-láncot fűz

Részlet egy "problémás" gyerek édasanyjával folytatott beszélgetésből:

I. néni "ilyen délutáni gondnok volt, mer a gyerek ilyen kollégista volt, hét végén járt haza, egészen hetedikig, és az én kisfiam úgy találta, hogy ő nagyon verekedős, nagyon agresszív, szigorú, mert sokszor I. néni megfülelte, megpofozta. Igaz, jól tette. Jól tette, mer én voltam, és én mondtam, hogy tessék szigorúbban fogni, ne engedjék ki, ne engedjék cigarettázni, ne engedjenek valóságosan a gyerekre rá. Mert I. nénit leköpködte, elmondta mindenféle kurvának. Amit nem szabad."

A kapitalizmus tökéletesedése

Az alábbi szószerinti beszélgetés idézet egy halmozottan hátrányos helyzetű családanyával készült. Az idézet hűen tükrözi, hogy a szocializmus társadalomképe lassan érvényét veszti. Helyette itt a kapitalizmus társadalomképe, benne az azzal együtt az újratermelődő szolga, zsellér, bejárónő, inas jövőképekkel, munkaformákkal.

"Mer most má maj lesz olyan, hogy egy szegény és egy gazdag réteg. És az bizony igényelni fogják ezeket a kerti munkákat, hogy miné szebben nézzenek ki. Családi házuk. Hát a kertjük."

Amikor az oktató agresszív

Szakképzésben tanuló diák szülőjével készült beszélgetés szószerinti idézete:
"Ott meg olyan volt, hogy őneki se jogosítványa, semmilye nincs. És az oktatója - nem tudom ki volt az oktatója - fölültette a traktorra, hát ugye se fék nem volt a traktoron se semmi, és fölborult. És mondták neki, hogy hát hogy csinálta, hát eső után volt. És az oktatója azt mondta neki, hogy - úgy mondom, ahogy mondta - mi a kurva anyádnak nem tudsz vezetni? És akkor összeugrottak, nekiment az oktatójának, hogy az ő anyját ne kurvázza senki. A diákok fogták le, hogy ne legyen nagyobb verekedés, és ott hagyta. És akkor utána ment át xy településre, másik iskolába."

Amikor a diák agresszív

Szülővel készített berszélgetés részlete:
"Szerintem nincs olyan, hogy rossz tanár meg jó tanár. Mer ugyanúgy függ a diáktól is a tanár viselkedése. A véleményem szerint. Nem? Szóval, mert ahogy én mútkor bent jártam az iskolába, és az egyik diák, nem az én fiam, valamelyik diák, csak úgy a fülem hallatára lekurvázta azt a pszichológus kis hölgyet. Valamelyiket ott. Hát én csak lestem, megmondom őszintén, mer ilyet mondani egy tanárnak, vagy egy pszichológusnak? Ki vótam akadva.
A tetőfedő tanulók közül valaki?
Nem tudom, melyik, ment föl a lépcsőn, ment föl, ottan alulról, és jó van, maj megyek, te kurva. Én csak lestem. Szóval a diáktól is ugyanúgy függ, hogy milyen egy tanár. De szerintem itt ahogy én elnéztem, jó tanárok vannak."
Egy másik szülő gyermekéről:
"Felsőbb osztályokba, kisebb korába, ötödikig semmi probléma nem volt az illeszkedéssel, semmi, és amikor bekerült a fölsőbb osztályokba, ott más osztályfőnök volt, fiatal tanárnők, azoknak nekiment, leköpködte őket, lekurvázta őket, csúnya volt, trágárul beszélt, agresszív lett."

2008. április 16., szerda

A kapitalizmus tökéletesedése

Interjúrészlet 2008-ból:
"Akkor (1989 előtt) legalább biztos munkája volt az embernek. És viszonylag az árak is alacsonyak voltak. Kész. Ez a mostani gazdasági világ ez egyes .. egyes embereknek. Ez nem a dolgozóknak jó, ez egyes embereknek. ... hó végén, fizetés előtt nagyon meg kell gondolni, hogy hogy. Az árak azok fölfelé mennek, a bérek meg valahogy mindig lefele."
(Egykori bauxit bánya munkása - volt vájár, robbantómester, gépkezelő, nehézgépkezelő. Később kőfejtőben, kőcsiszoláson dolgozott.)

Akár marxista, akár egyéb történetszemlélet keretében értelmezzük a fenti sorokat, világosan látszanak a kapitalizmus tökéletesedésének jelei. Fő cél, a 24 órás foglalkoztatás 0 bérköltség mellett. Mivel ez nem megvalósítható, ezért a munkás bért kap, amivel egy egész hónapig ellátja magát és azokat, akiket azért nevel, hogy majd őhelyette beálljanak a termelési folyamatba. A gép forog, a kapitalizmus épül.

2008. április 11., péntek

A "Capitaly" játék hiányzó mezői (1)

Interjúrészlet (Magyarország, 2008.):
- Volt-e mindig munkája? -
- Igen. Most vagyok munkanélküli 24-e óta. Három műszakban kellett volna dolgoznom. A kislány óvodás, ő elmegy 5:50-es busszal. A nagyfiam elmegy 6-ra dolgozni, nekem el kellene mennem délelőttös műszakba 5-órakor. Nincs aki elvigye a lányt óvodába. És ez miatt állandóan éjszakás voltam. Egy éven keresztül. Az xy Kft-nél, műanyagüzem.

Vagy ugyanez szerencsekártyában elmondva: "4 éves kislánya miatt csak éjeszakai műszakot vállalhat, ezért munkáltatója elbocsátotta. Lépjen vissza 1 mezőt!"

2008. április 6., vasárnap

"Tanárnak lenni büntetés"

Szülői interjú részlet. Gyermekét kicsapták a szakképző intézményből:
"Visszanézve a saját tanulásomra, már most azt mondom, hogy én is kaptam pofont a tanártól és egyszer mondtam egy nyugdíjas tanáromnak, így összefutottam vele, és mondtam neki, vártunk a gyógyszertárba, sorba kellett állni, és mondtam, hogy tanár úr, nekem adott olyan pofont, de mondtam neki, de olyan jó tette, érti mire gondolok? Lehet, hogy most az kéne neki, adni egy pofont. Hát mivel kényszeríteni? Ők terrorizálják a tanárokat szinte. Szegény tanárokat, én semmi pénzért nem mennék tanárnak. Semmi pénzért nem lennék tanár, esküszöm, az egy büntetés, az, büntetés. Régen nem így volt."
Meglepő. Hol az iskola irányában érzett sérelem? A legtöbb szülő ilyen esetben az iskolát hibáztatja.

A lovashadsereg és 8 osztályos gimnázium

A lovashadsereg olyan gyorsan halad, mint a leglassabb ló - tartja a mondás.
Egy szülő véleménye, akinek gyereke "lemorzsolódó" lett:
"És gondolom, hogy az azért csak magasabb, hogy jó tanulók voltak, azokat vették fel, meg azok jelentkeztek oda, meg biztos, hogy magasabb volt az oktatás, gyorsabban tudtak haladni, nem kellett a tanároknak a lemaradt tanulókkal foglalkozni. Tehát mindenféleképpen az biztos, hogy jó dolog, gondolom, hogy az jó dolog volt, hogy a jó tanulókat oktatnak, csupán mind egyforma szinten van, mint ugye ahol olyan szórással vannak, hogy nagyon rossz tanulók meg a jó tanulók, abból nem sül ki jó szerintem. Tehát valószínűnek tartom, hogy jó dolog.

Különös, hogy annak ellenére vélekedett így, hogy gyermeke "sikertelen" volt az iskolában.

"A társadalomnak a jóindulata"

Részlet egy szülővel készült interjúból, akinek gyermeke gyengén teljesít a szakképző intézményben:
"tehát nem cicáztak vele (a tanulóval), kész, nem kell… Így volt régen, de hát itten próbálja az iskola megtartani ezeket a gyerekeket. Iskolának a jóindulata, a társadalomnak a jóindulata, az, hogy egyáltalán ne vesszenek el, tehát hogy ők azért csak járjanak iskolába, csak járjanak. Semmi értelme nincs, hogy az iskolába járjon."

Az iskolázáshoz, képzéshez teljesítményelvárás kapcsolódik a szülő gondolkodásában. Látva gyermeke "lazaságát" és tényleges "teljesítőképességét" őszintén kifejezi véleményét.

Tanulás előtti egyenlőség

Hátrányos helyzetű cigány családban készült interjú-részlet.

"De ő (a tanár), szóval nem kivételezett senkivel, nem mondta, hogy na most ez jobb, vagy nem jobb, vagy ennek több van, vagy ennek nincs, vagy ezeket azért szeretem, mert, hogy nincstelenek, vagy szegények - nem! Ott, ha tanulni kellett mindenkinek, akkor tanulni kellett."

Feltételezhető, hogy a szülőt zavarná a pozitív diszkrimináció.

Cigány tanár

Részlet egy cigány családban készült interjúból. A szülő a gyermekéről és egy cigány származású tanár kapcsolatáról beszél:
„némelyik tanárral volt neki problémája. ... azt tudom, hogy volt egy, aki nagyon kihangsúlyozta, mert úgy szólt nekik, hogy „testvér!”. Mert ketten vagy hárman voltak cigányok, és akkor nem azt mondta neki, hogy XY, vagy ZV, vagy mit tudom én, hanem, hogy testvér. Így szólt nekik. Ő ezt nagyon … neki sértve vette,”


A részlet alapján feltételekhez kötöttnek tűnik az a gyakorlat, miszerint a cigány tanároktól könnyebben tanulnak a cigány tanulók.

2008. március 23., vasárnap

Sok(k)

"«Nincs már örömöm a kevésben, mert elborított a Sok!» - szavalta egyik múzeumi barátom fülembe a nekem oly nagyon ismerős költő versét. Ez igaz is, már nem ugrálok örömömben egy-egy új titkot leleplező dokumentum megszerzésekor, adat, adat, új és több és sok - de még mindig nem tudom a lényegest. S nem bírom a bölcsek kövét, a mindent egybeolvasztót..."

Török Sophie: FLÓRA

2008. március 22., szombat

Fogságban a magyar gazdaság és fejlesztéspolitika?

A hosszú távú gazdasági növekedés visszaesésének okai közül a szakember (Simor András MNB elnök) azt emeli ki, hogy drágán termelnek Magyarországon, kevesen dolgoznak, alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága, "túlméretezett, és egyúttal kevéssé hatékonyan működő bürokrácia telepszik a gazdaságra", valamint "egy álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszer és az ezzel párosuló virágzó korrupció drágítja a közbeszerzéseket, és torzítja a gazdasági
döntéseket".
Inforadio 2008. március 22.

2008. március 21., péntek

Érdekcsoportok II.

"Az Állami Számvevőszék elnöke szerint nem hasznosulnak megfelelően a költségvetés egynegyedét is elérő, gazdaságélénkítésre fordított összegek. Kovács Árpád úgy véli: ennek legfőbb oka az együttműködésen alapuló társadalmi egyeztetés hiánya."
Inforádió 2008. március 20., csütörtök 17:57

Fa a szélben

Merev törzs,
Készséges ágak.

Mindene ring,
egésze mozdulatlan.